hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
A főváros nevezetességei

Budapest nevezetességei a következő nagyobb egységekbe sorolhatók: a Várnegyed, a belváros, az Andrássy út és a Városliget. Rekreációs szempontból Budapest gyógyfürdői és strandjai, a Margitsziget valamint a Normafa és környéke a leginkább említésre méltók. A budapesti városnéző sétát a Várnegyedben érdemes kezdeni, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész városra, és így rögtön képet kaphatunk arról, hogy milyen csodálatos élmény vár ránk. Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete pedig 2002 óta a világörökség része.

 

Budapesti világörökség | A Budai Vár és környéke | A pesti oldal – a belváros | Az Andrássy út | A Városliget és környéke | Egyéb látnivalók | Szabadidő, szórakozás  | Zöldben a városon belül

 

1. Budapesti világörökség

Az UNESCO 1972-ben létrehozott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kulturális és természeti örökségének megőrzése, többek között nyilvántartásba vétel útján. A Világörökségi Listára felvett helyszíneket az adott állam, amelynek a területén a helyszín/műemlék található, köteles óvni és megőrizni a későbbi generációk számára. Budapestről az alábbi két helyszín szerepel a Világörökségi Listán:

  • Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed (1987)

Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt. A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek. Az UNESCO Világörökség Bizottságának indoklása szerint a budapesti Dunapart - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait. A város számos műemléke - Aquincum római kori településétől a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán- és középületéig - Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.

A budavári királyi palota és a Várnegyed mai arculatát Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. A II. világháború alatt ugyan a Várhegy súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása azonban hamarosan A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás - templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti.

A Budavári Palota az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori vár-részeket magába foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak és a Magyar Nemzeti Galériának.

  • Az Andrássy út és történelmi környezete (2002)

A Világörökség Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán a Világörökségi Listára került a már meglévő Duna-parti helyszín kibővítéseként az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a legrégebbi a kontinensen.

Az Andrássy utat 1872-ben kezdték építeni és 1885-ben adtak át ünnepélyesen. A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, a XIX. század második fele építészeti stílusainak galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találunk neo-barokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe. A sugárút nevezetessége a Millenniumi Földalatti Vasút is, a kontinens első, a világ második földalattija.

2. A Budai Vár és környéke

A Várnegyed Budapest történelmi és kulturális látványosságokban leggazdagabb része. 1987 óta az Unesco Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.

A várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Ide északról, a Moszkva tértől busszal vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről busszal valamint a siklóval és végül a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni. A sétát érdemes északról a Bécsi kapu irányából kezdeni, hogy aztán a Várnegyedet a pesti látnivalókkal, a Lánchíd irányába lehessen folytatni.

A várnegyed területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai várnegyed három fő része a történelmi lakónegyed, a Szent György tér és a Budavári Palota.
 
Közvetlenül a Bécsi kapunál található a Magyar Országos Levéltár harmonikus épülete, amelynek tetőcserepei a pécsi Zsolnay gyárból származnak. A Bécsi kapu téren jobbra tartva a várnegyed északnyugati részén találjuk a Hadtörténeti Múzeumot, amely 28,000 darabos állandó kiállításaival mutatja be Magyarország jellegzetes fegyvernemeit és hadtörténelmét. A csendes, középkori hangulatot árasztó, műemlék házakkal teli Úri utcára befordulva megpillantjuk a Budavári Labirintus egyik fő lejáratát. A Budai várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. Budavári Labirintus néven, mint egyedülálló turisztikai látványosság egész éven át látogatható.

Az Úri utcán sétálva és a Szentháromság utcán balra fordulva – és a nagy nevű Ruszwurm cukrászda előtt elhaladva - a Szentháromság térre ér a látogató. Itt található a szerény stílusú régi Budai Városháza, amelynek pincéjében várja vendégeit a Magyar Borok Háza, amely a hazai borász-szakma teljes körű képviselete mellett színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásokat (borkóstolás, tárlatvezetés) kínál egész évben, és egyénileg valamint csoportosan is látogatható. A téren álló barokk Szentháromság-szobor és a budai Hilton érdekes építészeti megoldása mellett (egy kolostorrom ékelődik az épület részei közé) a Mátyás-templom magasodik itt fölénk. A templomot építésekor - amely 1255-ben kezdődött meg -, a Budavári Nagyboldogasszonynak szentelték. Számos bővítésen ment keresztül az évszázadok során: először I. Lajos király építtette meg hozzá az ún. Mária-kaput, majd Mátyás király, aki mindkét esküvőjét itt tartotta, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített 60 méter magas déli tornyot. A török uralom idején a templom mecsetként működött, a XVII. században barokk stílusban újították fel. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes tervei szerint épült újjá. A ma is látható freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály. Bámulatos földalatti kincstára és altemploma is látogatható.

Budapest látképéhez nélkülözhetetlen a Mátyás-templom mögött húzódó, és a pesti oldalról jól látható Halászbástya, mely a Mátyás-templom legutóbbi felújításával párhuzamosan épült meg, egy középkori erődítmény falra támaszkodva. Tervezője szintén Schulek Frigyes, aki a Mátyás-templomhoz igazította az építmény stílusát. Az építmény sosem szolgált védelmi célokat; a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja. A mellvéden, a bástya tornyai között sétálva csodálatos kilátás nyílik innen Pestre.

A Halászbástya körülbelüli helyén a középkorban halpiac működött; nevét innen kapta. Az alatta, a Duna partján fekvő Vízivárosban a lakosság nagy része halászattal foglalkozott. A Halászbástyát a Schulek- és a Jezsuita-lépcsők kötik össze a Vízivárossal.

A Tárnok utcán dél felé sétálva látható az Arany Sas Patikamúzeum, amely a Várnegyed legrégibb patikája, 1745-ben épült. Klasszicista és barokk épületét előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetés mellett lehet megtekinteni.

A Dísz téren áthaladva, majd a Színház utcán folytatva az utat a Nemzeti Táncszínháznak otthont adó egykori Várszínház hívja fel magára a figyelmet. 1763-ban, karmelita templomnak és kolostornak épült, és csak 1787-ben alakították át színházzá. A Várszínház volt az első állandó színház Budán. Ez az egyetlen olyan 18. századi magyarországi színházépület, amely ma is játszóhely.

A történelmi városnegyedet a Budavári Palotával összekötő Szent-György tér fő látványossága a Sándor palota. Az 1806-ban épült palota eredetileg a Sándor grófi család otthona volt. 1867-ben Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867 és 1945 között - kisebb megszakításokkal - a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. 1921–1944 között Horthy Miklós és családja is lakott az épületben, ekkoriban kormányzói székhelyként is funkcionált. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989–1990-ben javították ki, teljes helyreállítását pedig 2000-2002 között végezték el. A belső terek az épület eredeti, a bútorzat pedig a két világháború közötti állapotot tükrözik. 2003 óta Magyarország mindenkori köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a köztársasági elnök hivatala.

Az eredetileg gőzüzemű Budavári Siklót, amely a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között közlekedik, 1868 és 1870 között építették. Európában ez volt a második ilyen tömegközlekedési eszköz. Két párhuzamos kocsi közlekedik, inga-elven. A II. világháború során bombatalálatot kapott; 1986-ban nyílt meg újra a nagyközönség számára, immár villamos energiával működik.

A Budavári Palota mai formája az 1896 körüli átépítéskor elnyert külsején alapszik, amely átépítést előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján végezték el. Ybl Miklós eredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny (ma OSZK) valósult meg. Hauszmann Alajos a Mária Terézia-szárny tömegét megduplázta, a Duna felé eső homlokzaton, és a középső összekötő szárnyra új, barokk-neobarokk jellegű kupolát tervezett. A II. világháborúban a palota súlyosan megrongálódott, és csak az 1960-as évekre meginduló rekonstrukció során alakították a mai formájára. A háború előtti formáját nem kapta vissza, pedig sok helyen menthető állapotban maradtak meg termek. A döntés szerint kulturális funkciókkal kívánták ellátni az épületegyüttest. A díszes termek rekonstrukciója nem valósult meg, a helyreállítás során modern szellemiségű belsőépítészeti megoldásokat követtek, elsősorban múzeumi igényeket követve. Ma a palota a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonául szolgál. A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetek kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb gyűjtemény, mintegy 100 ezer műtárgyat őriz az államalapítástól napjainkig. Állandó kiállítások: Középkori és reneszánsz kőtár, Gótikus faszobrok és táblaképek, Késő gótikus szárnyas oltárok, Késő reneszánsz és barokk művészet, Habsburg nádori kripta, XIX. századi festészet (Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Madarász Viktor, Szinyei Merse Pál) és szobrászat (Ferenczy István, Izsó Miklós), XX. századi festészet (Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Czóbel Béla) és szobrászat (Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc) 1945 előtt és 1945 után. A Budapesti Történeti Múzeum (Vármúzeum) Budapest régészeti leleteinek gyűjteménye. Bemutatja a település fejlődését a római kortól a XIII. századig. Megtekinthető a középkori Buda királyi palotája, eredeti használati tárgyak, pecsétek, fegyverek, sírkövek gyűjteménye, a világhírű budavári gótikus szoborlelet és a középkori királyi palota feltárt és helyreállított részei. Az újkori rész Budapest történelmi pillanatait tárja a látogató elé.

A vár déli végében található István-torony egy 14. századi gótikus építmény maradványa, a középkori épületegyüttes legmagasabb tornya volt. Károly Róbert egy kisebbik fia, István herceg építtette az egykori gótikus palotaegyüttes déli részén. 1526. szeptember elején a budai várat ostromló török sereg egy ágyúlövése lerombolta a torony nagy részét.

A Budavári Palota területe számtalan budapesti rendezvény kiváló helyszíne, többek között az igen népszerű Mesterségek ünnepe és Borfesztivál otthona.

A siklóval a Clark Ádám térre leereszkedve a Széchenyi Lánchídhoz jutunk. Ez az első állandó híd, mely Budát és Pestet kötötte össze. 1849-ben épült William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján, és 4 jellegzetes kőoroszlán-szobor díszíti. A híd nagy szerepet játszott Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésében. 1945-ben megsemmisült; 1949-ben építették újjá.

3. A pesti oldal – a belváros

A Lánchídon átkelve szembetűnik a Gresham-palota, mely ma a Four Seasons luxusszállodának ad otthont. Az 1906-ban befejezett, az ezredforduló után pompásan felújított épület a magyar szecessziós építészet gyöngyszeme, a Lánchíddal tökéletes szimmetriai összhangban épült. A Roosevelt tér baloldalán találjuk a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épületét. Itt érdemes szót ejteni az Országházról, amely a Roosevelt térről az Akadémia utcán érhető el,

A Duna-parton álló, a historizáló eklektika jegyében született barokk alaprajzú, barokk tömeghatású, részleteiben azonban alapvetően neogótikus stílusú Országház a bécsi neogótika szellemében, Steindl Imre tervei alapján épült. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a századforduló egyik, európai viszonylatban is nagy építészeti alkotásának. Az országház építésének feltételéül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használhatnak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma konferencia terem) ülésterme. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat. Az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével).

Visszatérve a Roosevelt térre, a sétát a budapesti szállodasort szegélyező Dunakorzón érdemes folytatni, ahonnan csodálatos látvány nyílik a Budai Várra, majd a Vigadó impozáns épületénél forduljunk balra. Pollack Mihály tervei alapján készült az első Vigadó, a klasszicista épület Redoute, mely 1833-ban nyílt meg.

Feszl Frigyes 1858-ban kezdett foglalkozni az új Vigadó tervezésével (az első Vigadót a Redoute-ot a szabadságharcban lerombolták az osztrákok). A keleti elemekkel vegyített romantikus épület nagy feltűnést keltett, s egyhamar az akkori főváros egyik legfontosabb kulturális, művelődési intézményévé vált. Ünnepi bál keretében avatták fel 1865 januárjában. Belsejét Lotz Károly és Than Mór balladisztikus témákat feldolgozó freskói díszítik. A szobrok többségét Alexy Károly szobrászművész készítette. 1865-ben Liszt Ferenc itt mutatta be a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát.

A Vigadó utca végén tárul elénk a történelmi szépségű Vörösmarty tér, amelyet északi oldalról a masszív Gerbeaud-ház határol. Ennek földszintjén van a világhírű Gerbeaud cukrászda. Az 1858-ban nyitott cukrászda közel 350 férőhelyes, klasszikus magyar süteményekkel várja vendégeit.

A Vörösmarty térről a Deák térre a közelmúltban a Deák Ferenc utcában kialakított Fashion Street-en juthatunk el. A Deák téri metróaluljáróban található a Millenniumi Földalatti Múzeum, amely 1975-ben nyílt meg, helyisége eredetileg (1955-ig) maga is egy metrómegálló volt.

 A Deák tér és az Andrássy út eleje között húzódik az Erzsébet tér, amelyet a ’90-es években a Nemzeti Színház helyszínéül szemeltek ki. A Nemzeti Színház végül máshol épült meg; az itt létrehozott Gödörben és körülötte pedig - az Erzsébet téri autóbusz-terminál áthelyezése mellett - kortárs kulturális központot és parkot hoztak létre.

A Dohány utcai Nagy Zsinagóga az Erzsébet tértől 500 m-re, a Károly körút mentén érhető el gyalog. Európa legnagyobb zsinagógája és múzeuma, számos emlékmű és egy temető is található területén. 1853-ban épült neo-mór stílusban, jellegzetes hagymakupolák díszítik. Közel 3000 férőhelyes, külön férfi és női karzatokkal. Külön említést érdemel a Raoul Wallenberg Emlékpark, amely egy második világháborús tömegsír felett kapott helyet a zsinagóga területén; egy alumínium fűzfa a fő motívuma, melynek leveleire a Holokauszt mártírjainak nevei vannak felvésve. A zsinagóga a főváros kulturális életében is aktív szerepet tölt be. Helyet ad komolyzenei koncerteknek, különböző fesztiválok helyszínéül szolgál, falai közt gyakran hangzanak fel orgona koncertek, kántor fellépések.

A zsinagógától az Astoria felé haladva elérjük a Múzeum körutat, amelynek mentén található a Magyar Nemzeti Múzeum, amelynek állandó kiállításai Magyarország történetét érintik. A Kálvin téren át folytatva az utat érkezik a látogató a Vámház körúton a Nagyvásárcsarnokhoz. A Központi Vásárcsarnok volt az egyik legnagyobb beruházás, ami Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik. Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, és ma is piacként üzemel; igen népszerű a pestiek körében is.

A 47/49-es villamossal visszatérve a Deák térre már látszik Budapest legnagyobb templomának, a Szent István-bazilikának a kupolája. A mai Bazilika helyén a 18. században a Hetz színház állt. Az akkoriban kialakult új városrész, a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide. A lipótvárosi plébánia megalakulásával felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen. A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői adományokkal támogatták, hogy megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú templom építését 1851-ben kezdték el. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat. A díszítő munkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével. A második világháború idején jelentős károkat szenvedett épületet 1983 és 2003 között hozták teljesen helyre, a Szent István térrel együtt. A templom az első magyar királynak, Szent Istvánnak állít emléket. A templomban található Szent István mumifikálódott jobb karja is, amelyeket körmenetek idején körbehordoznak. A Bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola belső díszítése Lotz Károly alkotása. A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti. A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a Bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A Bazilika körtornyából csodálatos kilátás nyílik a városra, érdemes lépcsőzni miatta.

4. Az Andrássy út

A bazilikától az Andrássy úton érdemes folytatni a városnéző körutat. Az Andrássy út és történelmi környezete, az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett. Terézváros fő ütőere a 19. századig a Király utca volt, ez kötötte össze a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. Bár a Király utcán még villamos is közlekedett, keskeny vonalvezetése miatt a század közepére már nem volt képes a megnövekedett forgalom kiszolgálására és a belváros szellőzetésére.

A problémák orvoslására vetette fel gróf id. Andrássy Gyula miniszterelnök egy új sugárút építésének tervét, amelyen a Lánchídtól egészen a Városligetig ki lehet jutni. A Sugárút építése végül 1871-ben kezdődött el. Közben a kormány 1871-ben egy újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott. Bár az útpálya hamar elkészült, a házak lassan épültek. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek. Az 1873-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, de a ’70-es évek végére ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első telektulajdonosok között volt többek között Szili Kálmán, Szemlér Mihály, gróf Erdődy István, gróf Keglevich Ilona, gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Jánosné. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben építkeztek. A Millenniumi ünnepségek (1896) közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Ekkor az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.

A mai Andrássy út legelején, a 3-as szám alatt található a Postamúzeum. Innen sétáljunk az Andrássy út belvárosi, drága üzletekkel, bankfiókokkal, elegáns kávézókkal tarkított szakaszán az Operaház felé.

Pest-Budán 1837-től a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. Erre tekintettel 1873-ban versenytárgyalást írtak ki egy új dalszínház épületének megtervezésére, amit Ybl Miklós nyert meg. A neoreneszánsz stílusú épület 1875 és 1884 között épült meg. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. Villanyvilágítást 1895-ben kapott. Bejáratánál Stróbl Alajos szobrászművész Erkel Ferencről és Liszt Ferencről készült alkotásai láthatók. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Az auditórium plafonját Lotz Károly freskói díszítik, míg az előtérben Feszty Árpád tájképeiben gyönyörködhetünk. Az Operaház beltere látogatható előadásokon kívül is.

Az Operaházzal majdnem szemben áll egy 1884-ben épült neoreneszánsz épület, melyet eredetileg Szenes-palotának hívtak. Az itt nyílt cukrászdát Kis-Gerbeaudnak hívták eredetileg, ma a Művész kávéház nevet viseli. Neobarokk berendezése századfordulós hangulatot áraszt.

Továbbhaladva az Oktogon irányába, érkezünk az Andrássy útra merőleges Nagymező utcához, amit Pesti Broadway-ként emlegetnek, mivel sehol máshol Budapesten nincs annyi színház egy utcában, mint itt. Ebben az utcában kapott helyet a Mikroszkóp Színpad, a budapesti modern kabaré fellegvára, a Thália Színház, amely jelenleg befogadó színházként működik, az Operett Színház, valamint a Radnóti Színház. Ugyanitt van a Budapesti Kamaraszínház is, amely 1991-től a Déryné Színház jogutódjaként működik. Budapest egyik legnépszerűbb állandó színtársulata játszik itt, vidékre és külföldre is sokat utaznak, és jobbára teltház előtt adják elő népszerű előadásaikat.

Közvetlenül a Thália szomszédságában található a Mai Manó Ház (Magyar Fotográfusok Háza). 1931-ben itt alakították ki a korabeli Budapest egyik leghíresebb mulatóját, a többszintes Arizonát. A Mai Manó Galéria ma a félemeleten található, az I. és II. emeleten pedig a Magyar Fotográfusok háza működik. A Nagymező utcában találjuk még az Ernst Múzeumot. Állandó gyűjteménye nincs; fő profilja a XX. századi modern magyar művészet és építészet eddig kevéssé értékelt vagy ismert irányzatainak bemutatása, ugyanakkor a kiállításokat társművészeti és egyéb rendezvényekkel, illetve színvonalas katalógusokkal egészíti ki.

Közvetlenül az Oktogon előtt találjuk a Liszt Ferenc teret az Andrássy út mentén. A Liszt Ferenc tér Budapest egyik legizgalmasabb és legélénkebb tere. Északnyugati oldalát a Zeneakadémia 1875-ben elkészült épülete határolja, amely ma Budapest legjelentősebb klasszikus zenei előadóterme és oktatási központja. A neoreneszánsz stílusú épület legnagyobb koncertterme 1200 férőhelyes, és kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. Alapítója Liszt Ferenc, akinek nevét az intézmény 1925 óta viseli.

A tér fennmaradó részét árnyas sétányok, klasszicista stílusú lakóházak és szobrok foglalják el (itt található Liszt Ferenc szobra is). Szinte mindegyik lakóház földszintjét igényes éttermek és kávéházak foglalják el, amelyek egytől egyik teraszokat nyitnak tavasztól őszig; ezzel mediterrán hangulatot varázsolva Budapest központjába.

Sétáljunk vissza az Andrássy útra, ahol az Oktogonhoz érkezünk. A tökéletesen nyolcszögletű tér a Nagykörút és az Andrássy út találkozásánál fekszik. A tér Nyugati pályaudvarhoz közeli oldalán a jelenleg Burger King-ként üzemelő étterem helyén egykor az Európa-szerte híres Abbázia kávéház működött.

Az Oktogon Hősök tere felőli oldalán balról a Terror Háza Múzeum komor épületét láthatjuk, amely előbb a nyilas rémuralom pribékjeinek, majd a II. világháború után a kommunista diktatúra államvédelmi hatóságainak volt kénytelen otthont adni. Az épületben 2002-ben nyílt meg a múzeum, amely mindkét diktatúra áldozatainak állít emléket.

Az Andrássy útból nyíló Vörösmarty utca 35. alatt találjuk a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot. A mester budapesti lakása a Régi Zeneakadémia épületében van, ahol a 1881-től 1886-ig lakott. A gyűjtemény része a mester eredeti hangszerei, bútorai, könyv- és kottatára, valamint személyes tárgyai.

Az Oktogon és a Kodály Körönd között található az 1912-től működött patinás Lukács Cukrászda, melynek épületében az egyik olasz nagybank magyarországi kirendeltsége is működik.

Az Andrássy út 69-ben, egy százévesnél is régebbi műemlék épületben működik a Budapest Bábszínház. A sugárúton a 103. szám alatt pedig a Hopp Ferenc Múzeumot találjuk. A múzeumot Hopp Ferenc (1833-1919) vagyonos optikus, világutazó, mecénás és műgyűjtő alapította végrendeletével, saját keleti gyűjteményéből. Ma már a valaha 4000 kínai, japán, indiai, tibeti, mongol stb. szobrok, festmények, kerámiák, faragványok, hímzések és más műtárgyak száma összesen több mint húszezer.

5. A Városliget és környéke

Az Andrássy út végén Budapest legnagyobb hatású tere, a Hősök tere áll, közepén a Millenniumi Emlékművel, amely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumára szánt számtalan építészeti és városfejlesztési beruházás mintegy megkoronázására épült. Talapzatán a hét vezér és Árpád fejedelem lovas szobrai, mögötte félkörívben, nyitott szobortalapzatokon Magyarország legfontosabb királyainak és történelmi alakjainak szobrai láthatók. A szoboregyüttes részei az egész magyar történelem szinte minden fontos részletét felidézik, és 1906-ban, a négy allegorikus szobor (Háború, Béke, Munka és Jólét, Tudás és Dicsőség) felhelyezésével készült el. A bronzszobrokat Zala György tervezte és többségében kivitelezte, közülük Gábriel arkangyal szobra elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját is. A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét. Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor nem is világháborús emlékmű.

A tér bal oldalát az 1906-ban épült Szépművészeti Múzeum uralja. A budapesti Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. A pompázatos neoklasszicista épületben külföldi műalkotásokat tekinthet meg az érdeklődő, az ókortól napjainkig. A gyűjtemény alapját Pyrker egri érsek adománya, valamint az Esterházyak gazdag festménygyűjteménye képezte, amelyet 1870-es években vásárolt meg az állam. Az egyiptomi, római, görög mellett gazdag az itáliai anyag, amely átfogó képet ad a XII-XVIII. századi festőiskolákról. Az egyes gyűjteményi osztályok olyan, szerte a világon híres műalkotások sorát tárják a látogatók elé, mint például Exékias egy feketealakos amphorája, Raffaello Esterházy Madonnája, El Greco, Velázquez és Goya képei, Dürer Ifjú képmása, Leonardo Lovasa, Manet Hölgy legyezővel c. képe vagy Chagall Kék faluja.

A jobb oldalon látható a Műcsarnok (1896), az ország legnagyobb kiállítóhelye, a Hősök tere patinás arculatának egyik meghatározó klasszicista épülete. Saját gyűjteménnyel nem rendelkezik, rendszeres időszaki kiállításain főként kortárs művészek, művészeti csoportok alkotásait állítják ki.

A Hősök tere mögött, a Vajdahunyad vára szomszédságában fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit, a budapestiek óriási lelkesedésére. 1996 óta a Műjégpálya alkalmas nemzetközi gyorskorcsolyázó versenyek megrendezésére is. A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. Itt található az 1894-ben épült Gundel étterem, amely az 1937-es New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt, sokat lendítve ezzel a kitűnő magyar konyha jó hírén. Az 1949-es államosítás nyilván nem kedvezett az étteremnek, 1991-ben azonban George Lang és Ronald S. Lauder megvásárolták az éttermet, és a felújítást követően 1992-ben nyitották meg újra teljes pompájában. A Gundel 2000-ben köszöntötte egymilliomodik vendégét. Ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartják számon.

Továbbsétálva az Állatkerti körúton, annak névadójához, a Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban létrehozott komplexumához érkezünk, melynek kőkapuja a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő alkotása, az elefántházzal együtt. Az állat- és növénykert ma természetvédelmi terület.

Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize. Neobarokk fürdőépületét 1913-ban építették, mellette 1927-ben készült el az uszoda. Nyitott részei télen is igen népszerűek a víz kellemes hőmérséklete miatt. 3 külső medence (termál-, úszó- és élménymedence) és több mint 20 belső, speciális medence és szaunák szolgálják a gyógyulni vagy éppen lubickolni vágyókat. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.

A fürdővel átellenben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt.

A cirkusz mellett van a Vidámpark, amely jelenlegi formájában 1950-től működik, de története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor is a Vurstli, majd az 1900-as évektől az Angol Park működött itt. A kettő összevonásából született meg a mai Vidámpark együttese. Egyes század eleji létesítményei ma is működnek, így például az 1906-ban épített Körhinta, és az 1922-ben elkészült Hullámvasút. A 10 éven aluli gyerekeknek a Vidámpark Gyermekkert nevű része nyújt feledhetetlen élményeket.

A Városliget kiemelkedő nevezetessége a Vajdahunyad-vár, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre készített épületegyüttes tartóssá alakított változata, a valóságban létező épületek kicsinyített és egybeépített mása, amely megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat. Az épületegyüttes ezer év történetét hivatott egybesűríteni, és Alpár Ignác építész munkáját dicséri. Nagyobb részét ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.

6. Egyéb látnivalók

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tizenhat gyógyfürdő és strandfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca a Vörösmarty térrel, és újabban a Fashion street (Deák Ferenc utca); e két helyen a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb - és egyben a legelegánsabb -bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában.

7. Szabadidő, szórakozás

Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, Erzsébetvárosnak a Károly körút - Király utca - Nagykörút és a Wesselényi utca által határolt területe, valamint a Szent István tér és a Deák tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel.

8. Zöldben a városon belül

Aki budapesti tartózkodás idején kirándulásra, természetjárásra vágyik, nem kell elhagynia a várost, hiszen számos érdekes, lazító séta kínálkozik számára városon belül is. A Margit-szigeten a sétautak, a Nagyrét, több játszótér, a futópálya, teniszpályák, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és a Palatinus strand kínálnak gyorsan elérhető, szép kikapcsolódást. Az erdei sétára vágyók a libegővel, a fogaskerekűvel, illetve tömegközlekedéssel könnyen feljuthatnak a budai hegyekbe. A libegő a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében. Útvonala mintegy 1km hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot mintegy 12 perc alatt teszi meg. A felső állomásról rövid sétával elérhető az János hegyen található Erzsébet-kilátó és a Normafa is. Mindkét helyről csodálatos kilátás nyílik a városra. A fogaskerekűvel a Széchenyi hegy tetejére juthat a látogató. Gyönyörű kilátással kellemes sétát kínál a Gellért-hegy is: a Citadellától lesétálhatunk a Gellért-térre. A Citadella Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása.

A még egzotikusabb városi kirándulásra vágyók ellátogathatnak a Pál-völgyi cseppkőbarlangba is.

Időjárás
Jelenlegi időjárás
jobbára napos
-4°C
2016.december07.
jobbára napos
-6°C - 3°C
2016.december08.
jobbára napos
-2°C - 4°C
2016.december09.
kissé felhős
0°C - 9°C
2016.december10.
kissé felhős
-1°C - 8°C
2016.december11.
jobbára napos
2°C - 9°C
2016.december12.
jobbára napos
-2°C - 8°C
2016.december13.
jobbára napos
-4°C - 4°C
2016.december14.
kissé felhős
-4°C - 4°C
2016.december15.
jobbára napos
-3°C - 3°C
Térkép Program
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X