hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
Kirándulások

Budapest környéki kirándulóhelyek

NORMAFA | KIRÁNDULÁS GYERMEKVASÚTTAL | PÁL-VÖLGYI BARLANG | BUDAKESZI -VADASPARK | GÖDÖLLŐ | HUNGARORING | SZENTENDRE | VISEGRÁD | ZEBEGÉNY | ESZTERGOM | VÁC | HAJÓKIRÁNDULÁSOK A DUNAKANYARBAN | ABONYI MAGÁNÁLLATKERT | VERESEGYHÁZA MEDVEOTTHONA | RÁCKEVEI DUNA-ÁG | TORDAS HORGÁSZTÓ | A PILIS és a VISEGRÁDI-HEGYSÉG | BÖRZSÖNY

NORMAFA

A Normafa a budai hegyek talán legismertebb kirándulóhelye. Természeti adottságai, a városhoz való közelsége, könnyű megközelíthetősége és a kiépített infrastruktúra teszik közkedveltté és egynapos kirándulások, programok helyszínévé. Az itt kialakított erdei játszótéren egyedi, fából készült játékok találhatók. A Normafa lejtő tetejéről széles és gyönyörű kilátás nyílik Budapest és környéke irányába, amelyet balról a János-hegy, jobbról a Széchenyi-hegy zár le. A hegytetőn található menedékházban és a mellette lévő kis büfében házi rétes és üdítő várja az elfáradt kirándulókat. Télen a Normafa-lejtő kiváló szánkópályaként szolgál, és síiskola is működik itt.

A monda szerint a Normafa lejtő tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt, és azóta többször villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt. Schódelné Klein Rozália operaénekesnő 1840-ben itt énekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték el. A korhadt faóriás 1927. június 19-én kidőlt. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy egykor ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll.

A Normafa nyáron elsősorban gyalogos- és kerékpártúrák kiindulási pontjaként szolgál. A János-hegyi út mentén található rét ideális sárkányeregető hely. Számos erdei út vezet a Normafától a budai hegyek más pontjaira: a János-hegyre (Zugligeti Libegő, Erzsébet-kilátó), Zugligetbe, Csillebércre, Makkosmáriára és Budakeszire.

Megközelítés

A Normafa térsége Buda nyugati határán fekszik, nagy része erdőterület, amely a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, és szomszédos a XII. kerülettel.
BKV - a 21-es, illetve a 90-90A busszal a Moszkva tértől megközelíthető, vagy a 60-as fogaskerekű vasúttal a városmajori végállomásról Széchenyi-hegy végállomásig utazva, majd onnan átsétálva.
Gyermekvasút - aki gyermekeivel romantikus utazásra vágyik az erdőn át, Hűvösvölgy felől jöjjön Gyermekvasúttal a hegyre.
Autó - A legnagyobb probléma a hétvégi autós áradat parkolása, amely sokszor lehetetlen körülményeket teremt, így érdemesebb autóikat a nagyobb csomópontok közelében hagyni, és tömegközlekedési eszközzel tovább utazni.
Kerékpár - a fogaskerekűvel a kijelölt helyen lehet kerékpárt szállítani, de a sportosabbak nyugodtan vágjanak neki az emelkedőnek a Déli-pályaudvar környékéről, illetőleg a Városmajorból
Gyalog - Rendszeresen indulnak teljesítménytúrák a Moszkva térről, ezért bátran ajánljuk, hogy jöjjenek akár gyalog is a hegyre azok, akik kedvelik a túrázást.

Séta a Normafától a János-hegyre

Az 529 méter magas János-hegy a főváros legmagasabb pontja. Nevének pontos eredete ismeretlen, tény azonban, hogy a XIX. században a csúcsot egy Szent János szobor díszítette.

A hegy már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt. 1882-ben Erzsébet királyné is ellátogatott a tetejére, az ő tiszteletére nevezték el az évtizedekkel később épített kilátótornyot Erzsébet-kilátónak. Az építmény 1908-1910 között épült Schulek Frigyes tervei alapján neoromán stílusban. Majdnem 24 m magas, 3 körteraszát 2 csigalépcsőn lehet elérni, a legfelső szintre pontosan 100 lépcsőfok vezet. A kilátóból egész Budapest, a budai hegyvidék látható. Kivételesen kedvező légköri viszonyok esetén a Magas-Tátra hófedte csúcsai is előtűnnek.

Az 1970 óta működő Zugligeti Libegő a budai hegyek egyik legérdekesebb műszaki látványossága, az ország első függőpályás szállítóeszköze. A drótkötélpálya több mint 1 km hosszan viszi fel az utasokat a János-hegy közelében levő Hármaskút-tetőre. Mindössze 4 km/h-s sebességgel halad (ami lassabb, mint a metró mozgólépcsőinek sebessége) így utazás közben kedvünkre gyönyörködhetünk a kilátásban. Felső állomása a Gyermekvasút János-hegy vagy Virágvölgy állomásától rövid erdei gyaloglással közelíthető meg. A felső állomásról rövid sétával elérhető az Erzsébet-kilátó is. A libegőzés ideális kirándulás gyermekekkel, és a felső állomás közelében fajátékokkal épült játszóteret is találunk.

Séta a Széchenyi-hegyre

A Normafától mintegy 20 perces sétával juthatunk el a Széchenyi-hegyre, de a kilátó innen a Gyermekvasúttal is megközelíthető. A Széchenyi-hegy tetején található a Gyermekvasút végállomása is.

A városból a Széchenyi-hegy tetejére a 60-a számmal ellátott fogaskerekű vasút is felvisz, amely 1874-ben épült, ez volt a világ harmadik hegyi vasútja. Korábban a környéken néhány tehetősebb budai polgár épített villát, ekkor azonban még csak gyalog vagy lóháton lehetett megközelíteni a Sváb- és a Széchenyi-hegyet. A fogaskerekű két hónap alatt elkészült, ám ekkor még csak a Sváb-hegyig közlekedett. 1890-ben hosszabbították meg vonalát a Széchenyi-hegyig. A Művész úti megállójánál találjuk a Széchenyi-emlékművet és -kilátót. Az emlékművet 1860-ban emelték gróf Széchenyi István tiszteletére. A kilátót Ybl Miklós tervezte. Eredetileg a Városliget bejáratánál állították fel. 1898-ban azonban a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor áthelyezték ide Széchenyi-hegyre, a Széchenyi-emlékmű közelébe.

Séta Makkosmáriára

A Normafától a zöld kereszt jelzésen haladva a Budakeszi erdőn keresztül érünk el Makkosmáriára. A hangulatos erdei tisztáson gyönyörű kis templom fogad minket.

A legenda szerint ezen a helyen Traub János nevű legénynek 1731-ben csodálatos látomása volt: az egyik tölgyfánál megjelent neki Krisztus szenvedő arca. Később súlyos betegségbe esett, és fogadalmat tett: ha felgyógyul, megjelöli korábbi látomása helyét. Gyógyulása után egy budai mestertől olajfestményt vásárolt, mely Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal. A képet felfüggesztette a nevezetes tölgyre (innen a Makkosmária elnevezés), és szerény hajlékot épített fölé. A ma itt látható Mária kép az eredeti festmény másolata. A rét szélén épült római katolikus templomot 1748-ban alapították, melyet 1948-ban Zichy Miklós támogatásával építettek újjá.

KIRÁNDULÁS GYERMEKVASÚTTAL

A Gyermekvasút 1948-50 között épült a Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között. Akkor (egészen 1990-ig) az Úttörővasút nevet viselte. A Gyermekvasútnak van megállója a Normafánál, a János hegynél és a Libegő végállomása közelében is.

A 11 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú kisvonat különlegessége, hogy 10-14 éves gyerekek teljesítenek rajta szolgálatot: ők kezelik a jegyeket, ők indítják és vezetik a vonatokat. A vonal utolsó, harmadik szakaszán az utazás változatosabbá tétel érdekében egy 198 méter hosszú alagutat is építettek. A Hűvösvölgy állomásépületében látható a Gyermekvasutas Múzeum, ami az egykori Úttörővasút tárgyi emlékeinek a gyűjteménye.

A Gyermekvasút március 15 és október 23. között mindennap 9-18 óra között közlekedik, október 24-március 14. között pedig keddtől vasárnapig, 9-17 óra között óránként. Nyáron hétvégeken és ünnepnapokon nosztalgia gőz- és motorvontatású járatok is indulnak, amelyeken pótjeggyel lehet utazni.

Web: http://www.gyermekvasut.hu/

PÁL-VÖLGYI BARLANG

A Szépvölgyi út mentén létesített kőbányából nyíló barlangok már 1902-ben felkeltették az arra járó turisták figyelmét. Azonban a barlangok néhány méteres járható szakasz után sorra beszűkültek. 1904 júniusában aztán a barlang egy járata felett beszakadt a föld, és alatta láthatóvá vált, hogy az üregnek folytatása van. Barlangkutató turistáknak innen sikerült a mai Pál-völgyi barlang elülső, cseppkövekkel is díszített szakaszába bejutniuk. A lelkes kutatók 1910-ig folytatták munkájukat, és helyenként robbantás segítségével felfedezték a barlang mintegy 1km hosszú szakaszát.

A barlangot a kutatások és a barlangrendszer feltérképezése után lépcsőkkel, korlátokkal és áthidalásokkal látták el. Az így járhatóvá tett szakaszt 1919-től a nagyközönség szakavatott vezetők kíséretében, karbidlámpák fényénél tekinthette meg.

1927-ben, az Első Nemzetközi Barlangkutató Kongresszus alkalmából villanyvilágítással látták el a látogatható barlangszakaszt, biztonságosabbá, kényelmesebbé téve a barlang megtekintését. 1973-ban tovább korszerűsítették a villanyvilágítást és az utakat a barlangban, és helyrehozták a világháború alatt a barlangban esett károkat.

1989-ben a Budapesten rendezett 10. Nemzetközi Barlangtani Kongresszus tiszteletére egy újabb szakasz és egy új kijárat került kiépítésre. Ezzel megteremtődött az útismétlés nélküli látogatás lehetősége, s egyben a barlang befogadóképessége is nőtt. A kiépített szakasz ezzel az utolsó bővítéssel elérte az 500 méteres hosszúságot.

Mára a barlang ismert és felmért hossza meghaladja a 13 km-t, így ez Magyarország második leghosszabb barlangja. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók és a hévizek által kioldott gömbszerű oldásformák. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg. A meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatót. A hőmérséklet egész évben állandó, 10 C°, ezért nyáron érdemes melegebben öltözni.

Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.

Megközelítés

BKV - a Kolosy térről 65-es busszal a Pál-völgyi cseppkőbarlang megállóig
Autóval - a Kolosy térről a Szépvölgyi úton felfelé haladjunk, majd tovább a Virág Benedek úton.
Ezen az úton addig kell haladni, míg elérünk a Virág Benedek, Szépvölgyi út kereszteződéséhez. Itt mind a két oldalon kőfejtő található a baloldaliban található a barlang bejárata.
    
Telefon: 06-1-325-9505
Web: http://www.palvolgyi.atw.hu/

BUDAKESZI -VADASPARK

A Budapestet övező hegyek közötti völgyben meghúzódó Budakeszi Vadaspark a fővárostól húsz percnyire található. A vadaspark a Normafától is gyalogtúrával, esetleg a Gyermekvasút igénybevételével (Vadaspark megállótól sétával) megközelíthető. Az 1979-ben megnyílt vadaspark célja a hazánkban és az Európában őshonos vadfajok erdei környezetben való bemutatása. A közel huszonhat hektáros területen, a vadbemutató mellett pihenőpark és tűzrakó helyek teszik színesebbé és örömtelibbé a Vadasparkban eltöltött időt.

A hajdani "tilalmazott koronauradalmi erdő" egykor híresen gazdag természeti értékei mai is olyan örökségünk, amely tájökológiai és tájesztétikai jelentőségén túl turisztikai értéket is képvisel. A vadasparkba történő kirándulás ideális fél-egynapos kikapcsolódási lehetőség. A közel 30 hektárnyi "zöld szigetet" elérhetjük alig 20 percnyire egy 2 milliós, lüktető világvárostól a budai hegyekben.

A Budakeszi Vadaspark elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilágának valamint Magyarország más részein, illetőleg az Európában őshonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. A természeti értékeket lehetőség szerint eredeti formájában, helyén és érintetlen állapotában őrzik és mutatják be. A bejárattól néhány méterre a park középső részén, a természetes élőhelyükön ritkán megfigyelhető állatok- madarak, farkasok, kisragadozók, rágcsálók életét lehet tanulmányozni. Rövid sétával lehet eljutni a nagyvadak bemutatóihoz és a Vadaspark legmagasabb pontján épített kilátóhoz. A vadasparki kilátóról teljes körkilátás nyújt gyönyörködtető élményt a Hárs-, a Hármashatár-, a Csiki-, a Kakukk-, a Pozsonyi-, a János-, és a Fekete-hegyek irányába.

Megközelítés

BKV - Budapesten a Moszkva térről induló 22-es autóbusszal a Szanatórium utcai megállóig utazva érhetjük el a Budakeszi Vadasparkot. A megállótól a Szanatórium utcán végighaladva, majd a szanatórium szélén húzódó murvás sétaúton húsz perces sétával juthatunk a vadaspark bejáratához.

Személygépkocsi - a Moszkva tér felől a Szilágyi Erzsébet fasoron, majd a Budakeszi úton haladjunk Budakeszi határáig. Itt a Szanatórium utcán befordulva annak végéig haladunk, ahonnan táblák segítik az eligazodást. A Vadaspark főbejáratához erdészeti üzemi úton haladva érkezünk el.

Web: http://www.vadaspark-budakeszi.hu/

GÖDÖLLŐ

Gödöllő Budapesttől 30 km-re fekszik, és itt található a gödöllői királyi kastély, a hozzá tartozó kert, a Pálmaház és a gödöllői arborétum.

Évente több mint háromszázezer látogató keresi fel az egyik legszebb magyarországi kastélyt, az egykori uralkodói rezidenciát. Építtetője, Grassalkovich Antal a 18. század legfényesebb karrierjét futotta be, ügyvédből az egyik legbefolyásosabb főúr, a magyar kincstár vezetője lett. Hatalmas családi vagyont szerzett, és több palotát építtetett. Az elegáns gödöllői kastély a barokk kor egyik kiemelkedő alkotása, sok más kastélyépítő számára szolgált mintául országszerte. Mai formáját a XIX. század elején nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet. Többször vendégeskedett itt Mária Terézia császárnő, de a kastély Ferenc József idején lett az osztrák–magyar uralkodók kedvelt magyarországi rezidenciája. A császár felesége, a körülrajongott Erzsébet királyné különösen szerette Gödöllőt. A kastély főépülete ma a régi pompájában fogadja a látogatót. Huszonhat korhűen rekonstruált termében többek között az uralkodó pár lakosztályai, a díszterem, Ferenc József császár dolgozószobája tekinthető meg. A kastélyban és annak udvarán gyakran rendeznek komolyzenei koncerteket, kulturális fesztiválokat. Európában is ritkaságnak számít a korhűen rekonstruált és 200 év után ismét működő Barokk Színház.

A gödöllői arborétum érdekessége, hogy a növényeket nem kisebb csoportokba, hanem parcellákba telepítették: öreg fenyők, bükkök és cédrusok között sétálhatnak a látogatók.

Megközelítés:

BKV – Az Örs vezér terétől a Gödöllői HÉV-vel
Autó – az M3-as autópályán
Web: www.kiralyikastely.hu

HUNGARORING

A Budapesthez közeli Mogyoródon, a Hungaroringen, Közép-Európa egyetlen Forma–1-es pályáján versenyeznek évről évre a világ legjobb pilótái. A magyarországi Forma–1-es futam, amelyre minden évben augusztus elején kerül sor, látogatók százezreit vonzza. A 2100 négyzetméteres Hungarokart Centerben pedig egész évben bárki próbára teheti magát gokartvezetésben.

Megközelítés:

Autó – M3-as autópálya

Web: www.hungaroring.hu

SZENTENDRE

Aki egyszer látta, sohasem felejti a Duna legszebb magyarországi kisvárosát, festők, szobrászok lakóhelyét, Szentendrét. Szűk sikátoraival, dombra kapaszkodó, macskaköves utcácskáival, 18. századi városképével egyedülálló műemléki együttes a város. Mediterrán hangulatát a 14. századtól itt letelepedett szerbeknek, dalmátoknak, görögöknek köszönheti. A város hét templomáról – köztük a görögkeleti püspöki székesegyházról –, gazdag múzeumairól, kortárs képzőművészeti kiállításairól, galériáiról, remek kisvendéglőiről is híres. Felejthetetlen élménynek ígérkezik Kovács Margit kerámiaművész kiállítása a Ferenczy Múzeumban. A város határában található továbbá Magyarország legnagyobb szabadtéri, néprajzi skanzenje, régi parasztházakkal, kézműves műhelyekkel, templommal.

Web: http://www.szentendre.hu/
Web: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=507 (Kovács Margit kiállítás)
Web: http://www.skanzen.hu/ (Szentendrei Skanzen)

VISEGRÁD

Fellegvár
Budapestről északra, a Szentendrei-sziget mentén  a 11-es főúton haladva közelíthető meg Visegrád. A település nevezetessége a hegytetőn álló, XIII. századi fellegvár. A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította, illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy hatszög alakú, ötszintes, 31 méteres lakótoronyból, a Salamon-toronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. A Salamon-toronyban láthatóak a hajdani reneszánsz palota eredeti kútjai és szobrai. A fellegvárból a Duna-kanyar legszebb kilátóhelye nyílik.

Királyi Palota
A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel, és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
A királyi palota fénykorát a jó ízléséről is híres reneszánsz uralkodó, Mátyás király idején élte: terasszal, díszudvarral, vörös márvány díszkúttal, fürdővel bővült. Messzi földről érkezett látogatói földi paradicsomként emlegették. Később az épület romlásnak indult, tűzvész pusztította, s maradványait a hegyoldalról lezúduló hordalék teljesen belepte. Az évtizedek óta folyó régészeti ásatásoknak és helyreállítási munkáknak köszönhetően a palota reneszánsz díszudvarát a régi tervek szerint rekonstruálták.

Mátyás Király Múzeum
Bár a múzeum hivatalosan csak 1952-ban nyitotta meg kapuit, a tudományos feltáró- és gyűjtőmunka már jóval korábban megkezdődött. Viktorin József, Visegrád szlovák származású plébánosa, író, műfordító a szlovák irodalmi nyelv egyik megalapítója az 1866-tól kezdett el Visegrád műemlékeinek megóvásával és a nagyközönség számára történő bemutatásával foglalkozni.

Web: http://visegradmuzeum.hu/

Görgey-ház

A Fő utca 5. számú házban töltötte utolsó évtizedeit, a szabadságharc legendás tábornoka, Görgey Artúr. A megítélése körüli viták már életében elkezdődtek, ugyanis sokan Kossuth vádjával egyetértve, árulónak tartották. Ezek az emberek sokszor szerveztek tüntetést háza elé és megdobálták azt, megkeserítve az agg tábornok életét, aki 1916-ig élt.

Sibrik-domb

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

Sport és kirándulás

Nyári bobpálya

Visegrádon a Nagyvillám-Kilátó mellett 2 bobpálya kanyarog a hegyoldalban. A létesítmény 1991 óta üzemel, 2002 óta két pályával várják a sportos, lazító élményt kedvelő kirándulókat: hagyományos medres pályában nyári bobbal, és a minden időjárási körülmények közt használható alpesi bobbal. Eső vagy hó esetén plexi tetővel szerelik fel a bobokat. A lesikló pálya középső kanyarjaiból kitűnő rálátás nyílik a közeli Fellegvárra. A bobpálya kiinduló állomása az erdei Panoráma út mentén található. Itt ülnek bobkocsiba a vendégek és ide érkeznek vissza a lesiklás befejeztével. A 240m hosszú felvonón feljutnak a hegytetőre, ahonnan a lesiklást a 700m hosszú pályán 11 szerpentinkanyar teszi élvezetessé. A bobpályák mellett játszótér és büfé is segíti a kikapcsolódást.
A bobpálya közelében továbbá a kalandvágyó kirándulókat Canopy pálya is várja vezetett túrákkal.

Web: http://www.bobozas.hu/
Web: www.canopy.hu

Apátkúti-völgy

Érdemes ellátogatni az Apátkúti-völgybe is, itt található az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás, a Bertényi Miklós Füvészkert és a millecentenáriumi emlékmű. A Dunakanyar látványában a folyó partján sétálva gyönyörködhetünk.

Mogyoróhegy

Az 1980-as években létesített mogyoróhegyi kirándulóközpont napjainkban is a Visegrádi-hegység  egyik legkedveltebb turista célpontja. Kifejezetten családok számára ideális, hiszen a terület szolgáltatásai kicsiknek és nagyoknak egyszerre kínálják a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. Az elsősorban gyerekek számára készült természetismereti tanösvényt végigjárva a gyerekek megismerkedhetnek a vidék állat- és növényvilágával. Az ismeretek elmélyítését tájékoztató táblák, vezetőfüzet és képes ismeretterjesztő mesekönyv is segíti.

Az Apátkúti-völgy és a Mogyoróhegy szabadon látogatható.

ZEBEGÉNY

Zebegény a Dunakanyarban, Visegrád közelében fekszik. A falu könnyen megközelíthető az A2-es, a 2-es és a 12-es utakon. A község már a 19. század végétől kedvelt kirándulóhely. Különlegessége gyönyörű fekvésében és túraútvonalaiban rejlik. Ha erre járunk, érdemes megnézni a zebegényi Napraforgó házakat. A település Duna felőli oldalán több színesre festett népi lakóházat csodálhatunk meg. Sétáljunk el a Kálvária-hegy lábánál lévő Sziklaszentélyhez, amely eredetileg remetebarlang volt. Egykori lakója faragta a barlang falán látható Szűz Mária-domborművet. A téli sportok kedvelőit felvonós sípálya várja Zebegény-Újvölgyben.

ESZTERGOM

A visegrádi kirándulás meghosszabbításaként a Duna-kanyar mentén a 11 főúton, illetve hajóval érhető el Esztergom. Igen kedvelt idegenforgalmi célpont, a Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Duna félkörben fogja körbe, igazi kikötőváros, közepén a Prímás-szigettel. Nyugatról a Duna, Keletről a Vaskapu fogja közre.

Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa, amelynek történetében az egész ország történelme sűrűsödik. Esztergom az első magyar király, Szent István szülő- és koronázási városa, amely 1973-ban ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa volt, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye lett 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja ma is. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye, és mára az Ister-Granum Eurorégió központja.
   
A Dunán hajóval, a Mária Valéria-híd feletti Hajóállomásra érkező vendégeket a Prímási palota, a Királyi vár, a Bazilika, és a Szent István megkoronázását ábrázoló millenniumi emlékmű látványa fogadja. A 11-es úton érkezők meg mintha egyenesen a bazilika kapuján keresztül hajtanának be a városba.

Az Esztergom történelmével való ismerkedésre a Várhegy a legjobb kiindulópont. Itt található a feltárt királyi vár és a bazilika, számos szobor. Rálátunk a Dunára, a Mária Valéria hídra, a Vízivárosra és a Szent Tamás-hegyre is.

A Várhegyen építette ki székhelyét Géza fejedelem. III. Béla király palotájának máig fennmaradt, s a XX. században rekonstruált részei, benne a királyi kápolnával Európa jeles építészeti emlékei közé tartoznak. A város és a vár a török hódoltság, majd a felszabadító ostromok alatt szinte teljesen elpusztult. A XIX. században visszatelepült érsekek nagy építkezéseit idézik a Bazilika, a Várhegy és közvetlen környékének klasszicista épülettömbjei.

Magyarország rangban első és egyben legnagyobb temploma a klasszicista esztergomi Bazilika. A bazilika hossza 118, szélessége 49, magassága 100 méter. A főbejárati timpanontól jobbra és balra az épület tömbjéhez árkádokkal kapcsoltak két (57 méter magas) tornyot. A főoltárkép a világ legnagyobb egy darab vászonra festett olajképe. A kupola látogatható, nagyszerű körpanorámát kínál. Az altemplomban Magyarország főpapjai nyugszanak, köztük Mindszenty József bíboros.

A bazilika emeleti helyiségeiben helyezték el a világhírű kincstár remekeit. Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, ötvös- és textilgyűjteménye világviszonylatban is kiemelkedő. A Főszékesegyházi Kincstárban őrzött remekművek és a Mindszenty Emlékhely méltán teszik az ország egyik leglátogatottabb pontjává a Várhegyet.

Az egykori királyi majd érseki palota fennmaradt és rekonstruált részeiben, a középkori épületrészek és freskómaradványok között jól áttekinthető kiállításon tárja a régészeti leleteket a közönség elé a Vármúzeum. Az alsó szint termeiben a népvándorlás korát megelőző időszak, továbbá a népvándorlás és a honfoglalás korának leleteit láthatjuk. A felső szinten a város történetével ismerkedhetünk meg a XIII-XIV. századtól a XVII. század végéig, a töröktől való visszafoglalásáig. Itt látható a késő román, kora gótikus stílusban III. Béla és Imre királyok idejében épült királyi házikápolna XII. század végi és XIV. századi freskómaradványokkal.

A Várhegy alatt a műemlékekben gazdag város, a Keresztény Múzeum, a Balassa Bálint Múzeum, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Kis-Duna part, a Duna Múzeum, a Széchenyi tér nyújt felejthetetlen élményt.

Magyarország talán leggazdagabb vidéki múzeumában - a Keresztény Múzeumban - a középkori magyar és európai művészet jelentős kincsei találhatók, a festménytára lenyűgöző. A múzeumban ma több mint 10 ezer képző- és iparművészeti alkotást őriznek. Jelentős a grafikai, az érme- és a mintegy 2000 tárgyból álló vallásos néprajzi gyűjteménye. Kiemelkedő értékei közé tartozik a garamszentbenedeki úrkoporsó, MS mester passióképei és Hans Memling Fájdamas Krisztusa.

VÁC

Vác Magyarország egyik legszebb barokk városa, múltja a bronzkorig nyúlik vissza. Évszázadok óta katolikus vallási központ, püspöki székhely. A váci püspökség alapítója az első magyar király, I. Szent István volt. A püspöki templom építésének befejezése I. Géza nevéhez fűződik, akit kívánsága szerint ide temettek el. A székesegyház belső díszítése Szent László király idejében készült. A templom a mai Géza király téren állt a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt.

Vác mai, történelmi belvárosa a XVIII. század elején a korábban elkülönített német és magyar város összeépítésével, de a középkori városszerkezet megtartásával jött létre. A város napjainkban a Dunakanyar bal partjának szellemi és kereskedelmi központja, a leglátogatottabb kirándulóhely.

Vác sétálóutcájában járva a fáradt turistának melegen ajánlható a Váci Desszert Szalon, Mihályi László mestercukrász saját üzlete (2600 Vác, Köztársaság út 21; Tel:+36 20 390 3367; Web: http://www.desszertszalon.hu/). A nemzetközi cukrászversenyen is indult cukrász váci üzletében újfajta, modern cukrászfilozófiáját tükröző desszertjei kaphatóak. Ezek részben hagyományosnak nevezhetőek, mivel a termékek kizárólag természetes, jó minőségű alapanyagokkal készülnek. Másrészt formabontóak, mivel a gyakran tradicionális magyar ízek modern, extravagáns formában jelennek meg. A Dobos torta pl. kerek, a somlói galuska „csík-somló” néven fut, és vékony, hosszú tégelyben tálalják.

Web: http://www.vac.hu/

HAJÓKIRÁNDULÁSOK A DUNAKANYARBAN

A Dunakanyar hajóval történő bejárására többféle lehetőség is kínálkozik: lehet hajót bérelni, illetve menetrendszerinti hajójárattal egészen Esztergomig felhajózni. A szentendrei menetrendszerinti járat Budapesten a Batthyány téren valamint Szentendre belvárosában áll meg, az esztergomi Vácon, Visegrádon, Nagymaroson és Esztergomban. Szárnyashajóval is lehet Visegrádra, illetve Esztergomba utazni.

A szentendrei menetrendszerinti járatban a Hunyadi kirándulóhajó közlekedik. A kétfedélzetes, 600 személyes Hunyadi hajón a felső fedélzeten kényelmes részben nyitott utasterek és teraszok, míg a főfedélzeten zárt utasterek és büfé várja az utasokat. Főszezonon kívül, valamint a vízállástól függően közepes méretű, kétfedélzetes kirándulóhajó közlekedik. Az esztergomi menetrendszerinti járatban szárnyashajó, illetve a Táncsics kirándulóhajó közlekedik. A kétfedélzetes, 450 személyes Táncsics hajón kényelmes zárt utasterek, nyitott teraszok és étterem várja utasokat. Főszezonon kívül, valamint a vízállástól függően itt is közepes méretű kirándulóhajó közlekedik.

Web: http://www.mahartpassnave.hu/

ABONYI MAGÁNÁLLATKERT

Az abonyi magánállatkertnek különös, családias hangulata van. A gyerekek megsimogathatják és etethetik az állatokat, így azok szelíddé váltak: itt nem szalad el a zebra vagy az antilop. A látogatók közel 200 afrikai, ázsiai, ausztráliai és európai állatot tekinthetnek meg.

A gyerekeket sétakocsikázás, lovaglás, télen lovas szánkózás várja. Tavasztól őszig igénybe vehetők a nyársaló és főzőhelyek, melyek használata díjtalan. A kicsiknek egy fajátékokból összeállított játszótér, a nagyobb mozgásigényűeknek és a labdajátékokat kedvelőknek egy focipálya méretű tisztás áll rendelkezésükre. A vendégeknek télen forró teát és forralt bort kínálnak.

Megközelítés:

Abony a 4-es főútról közelíthető meg, egyórányira fekszik Budapesttől. Az állatkert a Bajtárs út 1. szám alatt található.

Web: http://maganzoo.fw.hu/

VERESEGYHÁZA MEDVEOTTHONA

Veresegyháza mellett található egy menhely, ahol nem örökbe fogadható állatok, hanem medvék és farkasok élnek. Az 1998-ban megnyílt Veresegyházi Medveotthon Közép-Európa egyetlen medve menhelye, ahol egy 5,5 hektáros területen 42 barnamedve él. A rezervátum létrehozói arra törekedtek, hogy az oda látogatók a lehető legtermészetesebb körülmények között láthassák az állatokat. A parkban farkasok is (26) láthatók, valamint különböző programok és egy étterem is várja az érdeklődőket.

Web: http://medveotthon.hu/

RÁCKEVEI DUNA-ÁG

Egykor a királyok kedvelt vadászterülete volt, ma a fővárostól délre az egyik legnépszerűbb horgászhely a halban, ritka madarakban és vízi növényekben gazdag Ráckevei-Duna-ág. A faluban, Ráckevén látható az ország legkorábbi barokk kastélya, és az egyetlen gótikus, görögkeleti szerb templom, a 15. századból.

Web: http://www.rackeveihorgasz.hu/

TORDAS HORGÁSZTÓ

Tordas Budapesttől 30 km-re, a Szent László Víz mentén fekszik. Horgásztó és vadaspark, egy igazi gyerekparadicsom várja az ide kirándulókat, ugyanakkor motoros túra közben egy kis pihenésre is kiváló helyszín. Tordasról az Öreghegy felé haladva találjuk meg a halastavat, ami igazi vízi paradicsom, a tóparti Tordasi Csárda pedig ideális egy finom ebédre.

Édes kis szigetekkel, hidakkal egy háborítatlan természetvédelmi terület ez a hely, ahol minden megtalálható egy kellemes családi kiránduláshoz. Nagy parkoló, horgász stégek, pihenő és tűzrakó helyek; a terület gondozói mindenre gondoltak.

A gyerekek részére a természeti környezethez illő játékok, kilátó és kacsák a vízben. Nem messze pedig egy kis tanya található, ahol állatsimogató várja a gyerekeket.

Amikor elfáradt és megéhezett a kiránduló, kellemes környezetben lehet ebédelni a csárdában, hacsak nem hoztunk magunkkal egy kis piknik kosarat. A csárda árai elfogadhatóak: 1000-1500 Ft egy főétel, 300 Ft a sültkrumpli.

Megközelítés:

Autóval, autóbusszal Tordasra az M7-es utópályán lehet eljutni Budapestről és Székesfehérvárról, a martonvásári lejárónál, Tordas, Gyúró irányába.

A 70-es úton Martonvásáron keresztül (a jelzőlámpánál az M7-es út felé) lehet Tordasra menni.
   
Web: http://www.tordasicsarda.hu/

BÖRZSÖNY

A Börzsöny az Ipoly völgye, a Duna és a Nógrádi-medence közé ékelődő, 600 négyzetkilométer kiterjedésű, 15 millió éves hegység, hazánk egyik legszebb hegysége. Hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa. Forrásokban, vízfolyásokban gazdag. Nagy átlagmagassága miatt gyakran tartós hótakaró fedi, így téli sportolásra is alkalmas. Legmagasabb pontja a Csóványos (939m). A legismertebb kirándulóhelyek a Királyrét, Nagyhideg-hegy, Csóványos és Drégely-vár. A nagy gyalogtúrákat kedvelőknek különösen ajánlott.

Web: http://borzsony.lap.huhttp://www.turistautak.hu/

A királyréti és a nagybörzsönyi erdőben kisvasút is közlekedik, amelynek révén vidámabbá és színesebbé tehetők az erdei kirándulások, különösen gyermektársaságban.
 
Web : http://www.kisvasut-kiralyret.hu/

Budapesttől mindössze hatvan kilométerre várja az utasokat a Szob és Márianosztra között közlekedő, nemrég újjáépült Börzsöny kisvasút. A vonatok most csak hétvégenként járnak, de a nyári időszakban pénteken is lesz majd üzem.

Web : http://www.kisvasut.hu/index.php

A PILIS és a VISEGRÁDI-HEGYSÉG

A Dunakanyar festői tájaitól elválaszthatatlan a Pilis és a Visegrádi-hegység. A Pilis a Dunántúli-középhegység legmagasabb része, szinte "záróköve" annak a dolomit- és mészkővonulatnak, amely északkelet-délnyugati irányban átszeli a Dunántúl területét. A két hegység két táj képviselője. A Visegrádi-hegység vulkáni alakzatai, vadregényes szurdokvölgyei különböznek a Pilis dolomitból és mészkőből felépített formáitól. Ez az ellentét legszembetűnőbb a két hegység között Pomáz, Pilisszentkereszt, Pilisszentlélek irányában határt húzó törésvonalban.

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a híres, szép kilátást nyújtó Dobogókő (700 m). A gyalogtúrákat kedvelőknek gyönyörű túra Dobogókőről a Rám-szakadékon át Dömösre legyalogolni. A Pilis hegység meredek szirtjei közül a legjobban a Pilis-tető emelkedik ki, 757 m-es csúcsa egyben a Dunántúli-középhegységnek is "tetőpontja". A hegység növényzete általában zárt erdő, de sok a virágos rét és tisztás is. A magasabb hegyek erdeit bükkösök alkotják, az alacsonyabb lejtőket pedig gyertyános tölgyesek. Az erdők aljnövényzete igen változatos. Különleges, védett növénytani érdekessége a Pilis hegységnek a Pilis-tető sziklaszélén tenyésző magyarföldi husáng. A gazdag állatvilágért, a fejlett agancsú szarvasokért, vaddisznókért külföldi vadászok is gyakran felkeresik a vidéket.

A Pilis viszonylag kevés, évi 650mm csapadékot kap. A sok meredek, délkeleti mészköves lejtő különben is szárazabb jelleget ad a hegységnek. A mélyen fekvő karsztvíztükör a távoli lejtők forrásait, például a Római-forrásokat, a csillaghegyi Árpád-fürdő forrásait táplálja. A hegységnek saját állandó vízfolyásai nincsenek, nyaranként a Dera-patak ki is szárad.

Web: http://pilis.lap.hu/; www.dobogokosi.hu/kirandulas.htm

Időjárás
Jelenlegi időjárás
jobbára napos
26.2°C
2016.szeptember30.
jobbára napos
11°C - 25°C
2016.október01.
jobbára napos
12°C - 24°C
2016.október02.
kissé felhős
12°C - 23°C
2016.október03.
felhős
8°C - 18°C
2016.október04.
kissé felhős
6°C - 18°C
2016.október05.
kissé felhős
4°C - 17°C
2016.október06.
borult, felhős
6°C - 17°C
2016.október07.
kissé felhős
5°C - 17°C
2016.október08.
kissé felhős
5°C - 17°C
Térkép Program
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X