hírlevél törzsvendégprogram

Promóciós és szerződéses kódok
Érkezés
Távozás
Éjszakák


Az 1. szoba
Felnőttek:
Gyermekek:
Szobák száma: 


DANUBIUS BEST PRICE GUARANTEE

Foglaljon nálunk garantáltan a legjobb árakon!

Amennyiben szállását közvetlenül a Danubius Hotels Group-nál foglalja, biztos lehet abban, hogy minden esetben a lehető legalacsonyabb egyéni szobaárat kapja. Ha a foglalásától számított 24 órán belül mégis találna máshol egy alacsonyabb publikus árat, abban az esetben visszaigazoljuk Önnek ezt az alacsonyabb árat, ráadásként pedig 30 euró kedvezményt is adunk, amelyet egyéb szolgáltatásokra (pl.: éttermi fogyasztás, minibár, wellness kezelés) használhat fel szállodánkban a tartózkodása alatt. További részletekért tekintse meg az Általános Üzleti Feltételeinket

Az árgarancia érvényesítéséhez töltse ki online űrlapunkat, legkésőbb 48 órával a szállodába történő sztenderd bejelentkezési idő előtt.


általános üzleti feltételek árgarancia érvényesítő űrlap
Színházak
Budapesti Színházak és koncerttermek

Budapest néhány kiemelkedő színháza

Katona József Színház | Magyar Állami Operaház | Művészetek Palotája | Nemzeti Színház | Vígszínház | Budapest további színházainak elérhetősége |
Budapesti zenei előadások helyszínei | Komolyzenei koncerthelyszínek | Könnyűzenei koncerthelyszínek

 

Katona József Színház

A színház eredeti épülete a mai Petőfi Sándor utca 6. számú bérpalota udvarán épült szecessziós stílusban Falus Elek és Herquet Rezső tervei alapján. Eredetileg mozinak szánták, de végül kabaréként, majd színházként működött. A színház rossz megközelíthetősége ellenére is korszerű intézménynek számított abban az időben, és 1916-ban itt létesült a Monarchiában először forgószínpad.

1917-ben - miután egész estés darabokat kezdett bemutatni - felvette a Belvárosi Színház nevet. 1949-ben államosították a teátrumot, amely ettől kezdve két szezonban változatlan néven és önálló társulattal működött. 1951-ben a Nemzeti Színházhoz csatolták. Kamaraszínházi jellege fokozatosan alakult ki.

1975 és 1981 között Siklós Mária és Fehérvári Sándorné tervei alapján átépítették. Belső tere átalakult, eltűntek a páholyok, a hagyományos század eleji díszítések. A szecesszió a múlté. A színpad fizikai adottságain lényegesen nem tudtak változtatni, de több, elsősorban világítás-, hang-technikai korszerűsítést végrehajtottak.

A Katona József Színház 1982 őszétől ismét, mint önálló társulattal rendelkező színház működik a Petőfi Sándor utcában. Rövid idő alatt Budapest meghatározó, művész színháza lett. Közel három évtized után is igényes, nemzetközileg jegyzett produkciókkal szórakoztatja a közönségét. A társulat 1985-ben szerepelt először külföldön, azóta öt világrész, negyven országában megfordult. A színház kamaraszínháza a Kamra.

A teátrum egyik legsikeresebb darabja a Három nővér, amely 238 alkalommal került színre. Szintén egy Csehov művet, az Ivanovot a világ számos országában játszották és játsszák ma is. Folyamatosan repertoáron van az 1996-ban bemutatott Elnöknők és az 1998-ban színpadra állított Portugál című Egressy Zoltán darab is.

Web: http://www.katonajozsefszinhaz.hu/

Magyar Állami Operaház

A több mint százéves múltra visszatekintő magyar operajátszás a Nemzeti Színházzal közös épületben működés konfliktusoktól sem mentes évtizedei után jutott végre önálló épülethez. 1869-ben határozat született a dráma és az opera szétválasztásáról, majd amikor 1870-ben Andrássy Gyula miniszterelnöknek sikerült az uralkodó anyagi támogatását elérnie, és Pest városa is nagyobb összeget ajánlott fel a létesítendő operaház javára, az új, önálló dalszínház felépítésének a terve elkezdett konkrét formát ölteni. Miután eldőlt, hogy az operaház az új Sugárút (ma Andrássy út) mentén kap helyet, a vázlatterv és az előzetes költségvetés elkészítésével Ybl Miklóst bízták meg, aki a Sugár úti épülettömbök előzetes tervvázlatait is készítette. Az ezt követően kiírt tervpályázatot Ybl Miklós terve nyerte meg. Mivel pályaműve az előirányzott építési összeget messze túllépte, azt többször is át kellett dolgoznia. E változtatások főleg az épület pompáját mérsékelték, de az épület külső-belső szépségén, célszerű megoldásain nem változtattak, sőt azt összefogottabbá és harmonikusabbá tették. 1875 októberében kezdődtek meg a földmunkák, az építkezés azonban az eredetileg tervezettnél csak jóval később (és így is csak Tisza Kálmán miniszterelnök közbenjárásával) fejeződhetett be 1884 nyarán. Az Operaház építésén a Podmaniczky Frigyes - a későbbi intendáns - által vezetett építőbizottság rendelkezései alapján csak magyar művészek, mesterek és cégek működhettek közre. Kivételt csak a Mainzban csináltatott nézőtéri bronzcsillár és a bécsi Asphaleia társaság által készített színpadi gépezet és biztonsági rendszer esetében tettek. Az Operaház végül 1884. szeptember 27-én, fényes külsőségek között, I. Ferenc József jelenlétében nyitotta meg kapuit, és ekkor Európa legmodernebbül felszerelt operaháza volt.

A megnyitás óta eltelt több mint 100 év alatt az Operaház művészi képe nem változott, csak belsejében került sor néhány gyakorlati célú átalakításra. 1895 nyarán bevezették a villanyvilágítást. 1912-ben, Medgyaszay István elgondolásai szerint nagyobb belső átalakítást végeztek (pl. a zenekari árkot süllyesztették). A második világháború során az épületet szerencsére csak jelentéktelen károk érték, amelyeket könnyen ki lehetett javítani. 1980 júniusában megkezdődött az épület külső-belső felújítása. A rekonstrukció során elsősorban a színpadgépezet újult meg. A nézőtéren restaurálták a freskókat, felújították a burkolatokat és az aranyozásokat, megnagyobbították a zenekari árkot, kicserélték a széksorokat, a férőhelyek számát csökkentették, a III. emeleten visszaállították a régi cukrászdát. Az így megújult Operaház 1984. szeptember 27-én, a 100 éves évfordulón ismét régi fényében fogadhatta a közönséget.

Az Operaház a Nemzeti Múzeum és a Vigadó mellett Budapest legjelentősebb XIX. századi műemléke. Olyan épület, ami a legmagasabb fokon valósította meg a művészi megjelenés és a célszerűség összhangját. Alaprajzánál Ybl Miklós a párizsi operánál is alkalmazott megoldást (a nézőtér tengelyében elhelyezett díszlépcső) választotta. Az egyszerű, világos tagolású épület négy, egymástól élesen elkülöníthető részre osztható: a fogadótérre (előcsarnok, társalgók, feljáratok), nézőtérre, színpadtérre és üzemi részre (hátsó színpad és műhelyek). Míg az utóbbi kettőnél a praktikum, a belső tér lehető leggazdaságosabb kihasználása volt a fő szempont - s ez érvényesül az alagsori műhelyektől a IV. emeleten elhelyezett festőteremig -, a közönségforgalmi részeknél Ybl elsősorban a kényelmet és a harmonikus művészi hatást tartotta szem előtt. A neoreneszánsz épületen harmonikus egységben olvadnak össze reneszánsz és barokkos stíluselemek, architektúra és plasztika, a díszítés, a fa- és fémmunkák. Még a legapróbb részletek (csillárok, falikarok, kilincsek) is őrzik a tervező Ybl keze nyomát. Az Operaház falfestményeinek zömét a magyar historizmus három nagy mestere, Lotz Károly, Székely Bertalan és Than Mór készítette, párizsi és bécsi mintára, egy egységes vezérgondolatra - a Zene hatalmának egyetemessége, a Zene apoteózisa - fűzve fel a freskóciklus képeit. A dekoráció tervezésében Ybl Schickedanz Albert, a későbbi nagynevű építész segítségével tevékenyen részt vett.

Web: www.opera.hu

Művészetek Palotája

A Művészetek Palotája Budapest és Magyarország régen várt új kulturális intézménye, és megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes a 20. századi magyar építészetben még nem létezett.

A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy Budapesten az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.

A 28 hónap alatt felépített három intézmény, azaz középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a Duna felőli oldalon a Ludwig Múzeum, a másik oldalon pedig a Fesztivál Színház párhuzamosan épült, a különböző munkafolyamatok összehangolásával.

Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. A Művészetek Palotájának jelentőségét mindenekelőtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a hazai és nemzetközi építészetben egyaránt kiemelkedő alkotássá avatja. Méltán érdemelte ki ezért az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket – oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket, stb. – díjazzák. A publikum is tetszéssel fogadta ezt az egyedinek számító kulturális komplexumot, amely 2007-ben a FIABCI közönségdíját is elnyerte.

A 443 férőhelyes Fesztivál Színház 750 négyzetméteres színpadával, a világ élvonalába tartozó akusztikai kialakításának köszönhetően prózai és táncelőadások mellett komolyzenei koncertek, kamaraoperák, jazzműsorok, világzenei és könnyűzenei produkciók befogadására is alkalmas.

Az épületegyüttes Duna-part felőli részében elhelyezkedő Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, s jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A Ludwig Múzeum 2005-ben költözött a Művészetek Palotájába a Budavári Palotából.

A Művészetek Palotájának közepén elhelyezkedő, gótikus katedrálisokat idéző Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikai minőségét Russell Johnson neve garantálja, aki a felkéréskor már több mint ötven éve folytatott ilyen jellegű kutatásokat, számos (kiváló akusztikai tulajdonságokkal rendelkező) operaház és hangversenyterem létrehozásában vett részt. Budapesti tevékenységét is az építésszel, a kivitelezővel és vezető magyar muzsikusokkal történt, nagyon szoros együttműködés jellemezte. Ennek eredményeképpen a Nemzeti Hangversenytermet ma a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenytermének tekintik.

A Művészetek Palotája ma befogadó intézményként működik, és falai között számos világhírű művész, zenekar és együttes megfordult. A Palota egyben színes programmal várja az érdeklődő közönséget.

Web: www.mupa.hu

Nemzeti Színház

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.
 
A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.
 
1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.
 
A Siklós Mária építész tervei alapján épült új Nemzeti Színház a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Az épület funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló rész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A nagyszínház 619 férőhelyes. A stúdiószínház (Gobbi Hilda Színpad) a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható: terének közepén padlóba süllyeszthető mozgatható pódiumos plató alakítható ki. A nézők számára kb. százötven, áthelyezhető férőhelyet terveztek. A színház Duna felöli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri - fedett - lépcsőről közelíthető meg.

A Nemzeti Színház küldetése, hogy a világirodalmi értékeket bemutassa, ám igen fontos feladatának tartja, hogy nyitottságra, toleranciára és kíváncsiságra nevelje nézőit, különös tekintettel a fiatalabb generációra. Ezt szem előtt tartva társulatában a jelentős, nagy formátumú színészegyéniségek mellett sok fiatal (pályakezdő, illetve végzős), nyitott művész szerepel. A színház jelenlegi vezetése továbbá a repertoár meghatározásakor igyekszik hangsúlyt fektetni azokra a korszakokra, amelyek csak szórványosan vannak jelen a színpadokon (például az ókori görög drámák), illetve törekszik a magyar klasszikusokat új megközelítésben színpadra vinni. A kortárs magyar darabok terén a színház többek között Esterházy Péter, Nádas Péter, Rakovszky Zsuzsa, Parti Nagy Lajos és Spiró György drámáit tartja meghatározónak. A színház műsorában gyerekelőadások is szerepelnek.

Web. www.nemzetiszinhaz.hu

Vígszínház

A századfordulón Budapest szinte évek alatt vált világvárossá, s dinamikusan fejlődő polgársága egy saját ízlésének és igényeinek megfelelő színházat akart. 1896-ban egy év alatt felépült az impozáns Vígszínház, majd körülötte igen gyorsan kiépült a világszép Budapest, illetve a polgárság új városnyegyede: a Lipótváros.

Két tehetséges építész, az osztrák származású Fellner és a porosz Helmer a századforduló évtizedeiben megtervezte és megalkotta az európai polgárság színházideálját, és ennek köszönhetően Közép-Európában 47 szép színházépület tiszteleg e két nagyszerű tervező emlékének, köztük a Vígszínház is.

A Vígszínház szép és eleganciát sugárzó nézőterére több mint ezer ember fér be, mégis ritkán kellett üres széksorok előtt játszani a színészeknek: az első pillanataitól kezdve telt házakat vonzott ez a színház. Itt született meg a huszadik századi korszerű magyar színjátszás. Első igazgatója az európai formátumú Ditrói Mór, akit Kolozsvárról hívtak az új színház élére, és aki magával hozta fiatal kolozsvári társulatának nagy részét, és ők emelték a színházat Budapest első színházává. Játékstílusuk nemcsak markánsan különbözött az akkor már erősen retorikus, konzervatív Nemzeti Színháztól, hanem e stílus birtokában képes volt a színház a modern huszadik századi drámák hiteles és pontos eljátszására is, külföldi és magyar darabokból egyaránt.

Már a kezdetektől legalább háromféle arculatot mutatott: játszott klasszikusokat, irodalmi rangú kortárs szerzőket, és színészei mindenkor sikerre tudták vinni az elegáns francia vígjátékokat, bohózatokat. A színház vezetői vallották, hogy mindig korszerűnek lenni és a közönséget - a legnemesebb értelemben - szolgálni. Munkásságuk legendás színházi alkotók sorát nevelte ki.

Nemcsak a korszerű színjátszás indult el e falak közül, hanem itt született a modern magyar polgári dráma is. Itt indult a világhír felé a Vígszínház házi szerzőjeként Molnár Ferenc. Itt aratta sikereit a huszadik század elején Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, majd a két háború között Hunyady Sándor, s néhány nagy siker fűződött Móricz Zsigmond bemutatókhoz is. Herczeg Ferenc is ünnepelt szerzője volt a színháznak. A külföldi szerzők közül Hauptmann, Ibsen, Shaw, Oscar Wilde, a két háború között O'Neill, Pirandello és Brecht Koldusoperája volt műsoron, és legfontosabbként: a huszas években mindjárt egy egész ciklus keretében ezen a színpadon szólalt meg először Csehov. Zsúfolt házakkal folytatódott tehát a Vígszínház története, bár a csődök, a gazdasági világválság, az elkomoruló közhangulat ezt egyre nehezebbé tették.
     
A II. világháború utolsó napjaiban bombatalálat érte az épületet, amely újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A következő évtizedben öt igazgató váltotta egymást: közöttük különösen Magyar Bálint mindent elkövetett, hogy - az adott kor kultúrpolitikai lehetőségei között- újra felélessze az értékes, régi vígszínházi szellemet és hagyományokat.

 A Vígszínház 1961-ben visszakapta régi nevét, s majdnem két évtizedig a kiváló színész Várkonyi Zoltán igazgató-főrendezőként határozta meg a teátrum újkori történetét, Horvai István rendezővel együtt. Mellettük bontakozott ki két fiatal rendezői pálya is: Kapás Dezsőé és Marton Lászlóé. 2009. február 1-jétől pedig Eszenyi Enikő vezeti a teátrumot.

1967-ben megnyílt a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház, 560 férőhellyel. 1995-ben pedig új játszási hellyel gazdagodott a társulat, a Házi Színpad nevű stúdióval, amely a továbbiakban különleges hangú kortárs drámaírók (például Enda Walsh, Martin McDonagh, a magyar szerzők közül pedig Kárpáti Péter, Esterházy Péter) bemutatkozó helye lett.

A Várkonyi-érában a Vígszínház (és a Pesti) színpadán ismét otthonra lelt a modern európai és amerikai dráma, és a századelőhöz hasonlóan a hetvenes években ismét itt bontakozott ki a magyar dráma második aranykora.  A színház a hetvenes-nyolcvanas évtizedben kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségréteget (Képzelt riport..., Jó estét nyár, jó estét szerelem, A Padlás, stb.)

 A vígszínházi siker-repertoár meghatározó darabja - az épületben sokszor vendégrendező Valló Péter munkája - a Játszd újra, Sam!, amely - szinte hihetetlen - 25 éve folyamatosan műsoron van! Az utóbbi évtized örvendetes eredménye továbbá, hogy a klasszikus drámaírók újraértelmezett, korszerű előadásai szintén a repertoár sikerdarabjaivá váltak (pl. Shakespeare Sok hűhó semmiért, Tévedések vígjátéka).

A Vígszínház változatlan célkitűzése, hogy megőrizze és egyre hangsúlyosabbá tegye a modern, 21. századi, azt a népszínházi jelleget, amelyre az érték és a népszerűség folyamatosa egyensúlya a jellemző. A Víg tehát olyan teátrum kíván lenni, ahol a gyerekkortól a kamasz-felnőtt és idős korig, nemzedékváltásokon át megmarad a színház és a nézők aktív kapcsolata. Az a gyerekközönség, azok a fiatalok, akik Halász Judit dalain, A Padlás, az Óz, a jelenlegi Hamupipőke, A dzsungel könyve és a Pinokkió előadásain nőttek fel, tapasztalataink és reményeink szerint a későbbiekben is hűségesek maradnak a színházhoz. A Vígszínház három játszóhelyén esténként 1700 néző számára van hely és ez évente több mint 350.000 látogatót jelenthet.

Budapest további színházainak elérhetősége

Alexandra Pódium
Web: www.alexandrakonyveshaz.hu/

Aranytíz
Web: www.aranytiz.hu

Bácskai Júlia Pszichoszínháza
Web: http://www.pszichoszinhaz.hu/

Bakelit M.A.C.
Web: http://www.bakelitstudio.hu

Baltazár Színház
Web: http://www.baltazarszinhaz.hu/

Bárka Színház
Web: http://www.barka.hu/

Belvárosi Színház
Web: http://www.belvarosiszinhaz.hu/programok.php

Budaörsi Játékszín
Web: http://www.budaorsijatekszin.hu/

Bupapest Bábszínház
Web: http://www.budapest-babszinhaz.hu/

Budapesti Kamaraszínház
Web: http://www.budapestikamaraszinhaz.hu/

Budapesti Operettszínház
Web: http://www.operett.hu/operett.php

Budapesti Utcaszínház
Web: http://www.budapestiutcaszinhaz.hu/

Centrál Színház
Web: http://www.centralszinhaz.hu/

Dumaszínház
Web: http://dumaszinhaz.hu/

Dvorák Pantomim Színház
Web: http://www.dvorakgabor.ini.hu/

Éjszakai Színház
Web: http://ejszakaiszinhaz.szinhaz.org/

ÉLESS-SZÍN
Web: http://www.eless-szin.hu/

Evangélium Színház
Web: http://www.evangeliumszinhaz.hu.html

Fogi Színháza
Web: http://fogiszinhaza.szinhaz.org/

FŐNIX Művészeti Műhely
Web: http://fonixx.fw.hu/

Gólem Színház
Web: golemszinhaz.hu/

Gózon Gyula Kamaraszínház
Web: www.gozon.hu/

Hólyagcirkusz Társulat
Web: www.holyagcirkusz.hu/

Honvéd Kamaraszínház
Web: www.honvedart.hu/tarsulatok_kamaraszinhaz.htm

IBS Színpad
Web: http://www.ibskantin.hu/

Játékszín
Web: www.jatekszin.hu

József Attila Színház
Web: www.jozsefattilaszinhaz.hu

Kabaré 24 - Mikroszkóp Színpad
Web: www.mikroszkopszinpad.hu/

Karinthy Színház
Web: www.karinthy.szinhaz.org

Katona József Színház
Web: www.katonajozsefszinhaz.hu

Kazán István Kamaraszínház – Junion Színház
Web: www.kazanistvankamaraszinhaz.hu/

Kerekasztal Társulás
Web: www.kerekasztalszinhaz.hu/

Klebelsberg Kultúrkúria
Web: www.kulturkuria.hu/

Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház
Web: www.kolibriszinhaz.hu/

KoMa Társulat
Web: www.komatarsulat.hu/

Körúti Színház (volt Shütz Ila Szníház)
Web: www.korutiszinhaz.hu/

Krétakör Színház
Web: http://www.kretakor.hu/?sub=S

Laser Theater
Web: www.lasertheater.hu/

Madách Színház
Web: www.madachszinhaz.hu

Magyar Színház
Web: www.magyarszinhaz.hu

Maladype Színház
Web: www.maladype.hu/

Maskara Társulat
Web: www.maskara.atw.hu

Merlin Nemzetközi Színház
Web: www.merlinszinhaz.hu/

Merlin Színház Atlantis társulata
1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.
Tel.: +36-1-317-9338

MiaManó Színház
Web: www.miamanoszinhaz.hu/

Millenáris Teátrum
Web: www.millenaris.hu

Momentán Társulat
Web: www.momentantarsulat.hu/

MU Színház
Web: www.mu.hu/

Műhelymunka Társulat
Web: http://www.muhelymunkatarsulat.hu/

Nemzeti Táncszínház
Web: www.nemzetitancszinhaz.hu/

Óbudai Teátrum

Örkény Színház
www.orkenyszinhaz.hu/

Patka Heléna Pódiumszínháza
Web: http://www.patkahelena.ini.hu/

Pesti Színház
Web: www.pestiszinhaz.hu

Picaro
Web: www.picaro.hu/

Pinceszínház
Web: www.pinceszinhaz.hu/

Pintér Béla és Társulata
Web: http://www.pbest.hu/

Pont Műhely
Web: www.pontmuhely.hu/

Prizma Színház
1035 Budapest, Raktár utca 1.
Tel.: 06/30-401-4299

Radnóti Színház
Web: www.radnotiszinhaz.hu

Rockszínház
Web: www.rockszinhaz.hu/

RS9 Stúdiószínház
Web: www.rs9.hu/

Ruttkai Éva Színház
Web: www.ruttkaievaszinhaz.hu/

Sanyi és Aranka Színház és Opera
Web: www.sasz.hu/

Spinoza-ház
Web: www.spinozahaz.hu/

Stúdió "K"
Web: www.studiokszinhaz.hu/

Szabad-Tér Színház
Web: www.szabadter.hu/

Száguldó Orfeum
Web: www.szaguldoorfeum.hu/

Színház- és Filmművészeti Egyetem
Ódry Színpad
Web: http://www.filmacademy.hu/index.php?id=1790

Szkéné
Web: www.szkene.hu/

Szöveg Színház
Web: www.szovegszinhaz.hu/

Szputnyik Hajózási Társaság
Web: http://szputnyik.blog.hu/

Táp Színház
Web: tapszinhaz.hu/

Teatro Surreal
Web: http://www.teatrosurreal.hu/

Térszínház
Web: www.terszinhaz.hu/

Thália Színház
Web: www.thalia.hu

Theatrum Hungaricum (Nevesincs Színház)
Web: www.nevesincsszinhaz.hu/

Trafó - Kortárs Művészetek Háza
Web: www.trafo.hu/

Tropicarium Színház
Budapest, XXII. Nagytétényi út 37-43.

Trambulin Színház
Web: www.trambulinszinhaz.hu/

Turay Ida Színház
Web: turayidaszinhaz.hu/

Új Színház
Web: www.ujszinhaz.hu/

Varga Kata és Kettős Tükör Társulata
Web: vargakatalina.uw.hu/

Zöld Macska Diákpince
Web: www.zoldmacska.hu/

Zugszínház
Web: www.zugszinhaz.hu/

Budapesti zenei előadások helyszínei

Komolyzenei koncerthelyszínek

Budapest Congress & Wolrd Trade Center
Web: www.bcwtc.hu/

Pesti Vígadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2

Zeneakadémia
Web: http://www.zeneakademia.hu/

Művészetek Palotája (Fesztivál Színház, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)
Web: www.mupa.hu

Könnyűzenei koncerthelyszínek

A38 állóhajó
Web: www.a38.hu/

Budapest Sportaréna
Web: www.budapestarena.hu/

Columbus hajó
Web: www.columbuspub.hu

Corvintető
Web: corvinteto.hu/

Dürer-kert
Web: www.durerkert.com/

Gödör Klub
Web: www.godorklub.hu/

Petőfi csarnok
Web: www.petoficsarnok.hu/

Mania Music Stage

Időjárás
Jelenlegi időjárás
jobbára napos
-4°C
2016.december07.
jobbára napos
-6°C - 3°C
2016.december08.
jobbára napos
-2°C - 4°C
2016.december09.
kissé felhős
0°C - 9°C
2016.december10.
kissé felhős
-1°C - 8°C
2016.december11.
jobbára napos
2°C - 9°C
2016.december12.
jobbára napos
-2°C - 8°C
2016.december13.
jobbára napos
-4°C - 4°C
2016.december14.
kissé felhős
-4°C - 4°C
2016.december15.
jobbára napos
-3°C - 3°C
Térkép Program
Danubius Hotels Group
Facebook Google+ Youtube Twitter Flickr Instagram Magazin
Legutóbb
megtekintve
 
X